2018. február 3., szombat

Always ~ Only You

Műfaj: melodráma, romantikus

Játékidő: 108 perc

Dátum: 2011

Ismertető: Cheol Min egy nem túl beszédes férfi, aki sötét múlttal rendelkezik. Fiatal korában a box volt az élete, 1999-ben bajnok is lett. Ám miután otthagyta uzsorások végrehajtója lett, s 4 évre börtönbe is került. Most egy parkolóban dolgozik, ahol korábban egy öreg bácsi végezte a munkát, és aki összebarátkozott a közelben élő, vak lánnyal, Jung Hwa-val. A lány, aki főiskolás korában szenvedett baleset folyamán veszítette el a látását azzal múlatta az estéket, hogy a bácsival sorozatokat nézett. Most ugyanezt teszi Cheol Min-nel. A sorozatnézés, és közösen töltött idő közelebb viszi egymáshoz a két főszereplőt, s hamarosan szerelem alakul ki közöttük. Mikor azonban felcsillan a remény, hogy Jung Hwa talán újra láthat, Cheol Min bármit megtesz, hogy megszerezze a pénzt a műtétre. De vajon sikerül jól kijönnie a rossz emberekkel kötött üzletből, vagy végleg elveszítik egymást?

Főszerepben: So Ji-Sub (Cheol Min) és Han Hyu-Joo (Jung Hwa)


Online: Youtube 

Vélemény: Mostanában csupa jó filmet fogok ki. Ez a film is nagyon-nagyon tetszett. Én nagy romantikus vagyok, bár a melodrámákat nem szeretem annyira, és a sok drámázás sem az én stílusom, de egy jó kis romantika mindig le tud venni a lábamról. És ez a film most pontosan ezt tette.

Cheol Min egy árva srác volt, akit az élet rossz irányba sodort, de ő megmaradt egy jó embernek. Nagyon szerettem őt, ő volt a példa arra, hogy a durva külső érző szívet takar. Nem volt egy beszédes ember, de Jung Hwa-nak megnyílt, ahogy a lány is neki, s magányos emberekből mindketten találtak végre maguknak egy társat. 

Cheol Min rengetegszer bebizonyította, hogy a szeretett nőért bármire képes, és néha megszakadt érte a szívem. Nagyon sokat sírtam ezen a filmen, néha olyan helyeken is, ahol más nem tette volna. De ez a srác minden együttérzésem és empátiám előhívta. Igazán tiszteltem és szerettem őt. Tényleg sok mindent feláldozott a lányért, és a végsőkig védelmezte. Annyi, de annyi mindenért sajnáltam, és szerettem őt! Amiért kerülte a lányt, mert úgy gondolta, csalódna benne, amiért nem nézett rá a végén, mert elcsúfult az arca, amiért bűntudatot érzett, mert az a baleset kicsit az ő hibája is volt... Amiért olyan odaadóan szerette és védelmezte Jung Hwa-t.

Jung Hwa előtt le a kalappal. Tudom, a hozzá hasonló emberek iszonyúan erősek, és ő most bebizonyította, hogy csak azért, mert valaki vak még nem jelenti azt, hogy az élete véget ért, és nincs tovább. Egy életvidám lány volt, aki állandóan mosolygott, aki teljesen egyedül is jól megvolt. A végén kicsit haragudtam rá, amiért nem ismerte fel egyből Cheol Min-t, de tudom, hogy nem jogosan, hisz már hogy ismerte volna fel? És itt megint szörnyen éreztem magam Cheol Min miatt, akit nagyon bántott, hogy a lány nem ismerte fel őt. Mivel ő szenvedett, én is szenvedtem vele. A végén aztán megbocsátottam Jung Hwanak, mert minden szépen alakult. 

Nagyon tetszettek a boxos jelenetek, jól meg voltak csinálva. Azon a bizonyos fontos boxmeccsen én jobban féltem szerintem, mint Cheol Min. Nagyon drukkoltam neki, és minden ütésnél, amit kapott hangosan felszisszentem. Ami utána történt vele, attól én még mindig sokkos állapotban vagyok, nagyon-nagyon igazságtalannak tartottam, csak ültem, mint egy rakás szerencsétlenség, és azt mondtam, az nem lehet...



Jung Hwa és Cheol Min eszméletlen aranyosak voltak együtt. Minden jelenetet imádtam. Nagyon szép volt, ahogy Cheol Min vele bánt, ahogy védelmezte, és ahogy viszonyult hozzá. Gyönyörűen lett megcsinálva. Az egész film egy hatalmas érzelmi fröccs, hol vigyorogtam örömömben, hol a szememet törölgettem, mert úgy sírtam, hogy nem láttam a képernyőt. Ezt a filmet egészen biztos, hogy újra és újra megfogom nézni. Egyszerűen imádtam.

"Nem megmondtam neked? Amikor kinyitom a szemem a te arcod akarom látni! De miért... miért hagytál ott?" - Jung Hwa

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése